„Nem a napelem a lényeg, hanem a közösség” | Fenntarthatóságról őszintén Szalkai-Lőrincz Ágnessel

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Szalkai-Lőrincz Ágnes, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) Közösségi Energia programjának szakértője, valamint a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft. szakmai munkatársa. Ágnes eredetileg kommunikációs és PR területről érkezett, 2016 óta foglalkozik megújuló energiával és energiahatékonysággal, 2022 óta pedig dedikáltan a hazai energiaközösségek fejlesztésén és gyakorlati megvalósításán dolgozik.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a hazai energiaközösségek jelenlegi helyzetét, lehetőségeit és buktatóit jártuk körbe. Szalkai-Lőrincz Ágnes és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, mit jelent pontosan a közösségi energia, miben különbözik tőle a jogilag szabályozott energiaközösség, és miért elengedhetetlen a nonprofit szemlélet a keletkező értékek helyben tartásához. Megvizsgálták a nemzetközi jó példákat – a csernobili katasztrófa utáni német kezdeményezésektől a százéves olasz és amerikai energiaszövetkezetekig –, valamint a hazai szabályozói környezet és a hatóságok közös, úttörő tanulási folyamatát. Kitértek a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) első mintaprojektjeire – mint a Jurányi Ház tetőjére 40 önkéntes segítségével felcipelt napelemrendszer, a parádszaszvári üvegmanufaktúra, vagy a kóspallagi óvoda –, amelyek megmutatják a gyakorlati megvalósítás buktatóit és szépségeit. Továbbá szó esett a hazai elterjedés legnagyobb akadályairól is: a szerves helyi közösségek hiányáról, a túlzottan felülről vezérelt tanácsadói modellekről, a jogbizonytalanságról, valamint a bizalomépítés és a mérnöki-laikus nyelvi fordítás kulcsfontosságáról.

Egy epizód a helyi közösségek energiatudatosságáról, a zöldátállás gyakorlati megpróbáltatásairól és sikerélményeiről, valamint arról, miért a bizalom és a partneri kommunikáció képezi az alapot a fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez.

SZK
Kezdjük az alapoknál! Mi pontosan a különbség a közösségi energia és az energiaközösség között, és kiből állhat egy ilyen kezdeményezés?

SZLÁ

A közösségi energia és az energiaközösség viszonyát leginkább egy nagy halmaz és egy részhalmaz kapcsolatával lehet elmagyarázni. Minden olyan energiával kapcsolatos kezdeményezés, amit nem egyetlen ember, hanem egy közösség csinál együtt, az közösségi energia. Ennek a jogszabályilag pontosabban körülírt, hivatalos formája az energiaközösség, amelyet Magyarországon a villamos energiáról szóló törvény 60/B. §-a szabályoz. Ez működhet egyesületi, szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társasági formában, hiszen a fő cél nem a profitszerzés, hanem a környezeti és társadalmi előnyök megteremtése. Ez magában foglalhatja a termelést, tárolást, elektromos autótöltést vagy akár a szemléletformálást is. De a dolog ennél sokkal egyszerűbb: ha mi ketten elkezdünk a fogyasztási szokásainkról beszélgetni és közösen csökkentjük az energiafogyasztásunkat, akkor már mi is egy kis energiaközösséget alkotunk. Gyakorlatilag bárki indíthat vagy csatlakozhat ilyenhez
.

SZK
Honnan ered ez a koncepció nemzetközileg, és milyen múltra tekintenek vissza az energiaszövetkezetek?

SZLÁ

A modern energiaközösségi hullám az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után indult el a németországi Schönau városában, ahol helyi mérnökök és lakosok elhatározták, hogy tiszta, megújuló forrásból származó energiára váltanak. Napelemeket telepítettek, 1994-ben szövetkezetet alakítottak, majd átvették a helyi hálózat üzemeltetését is. Ez a lakossági befektetői hullám adta az alapját a német energiafordulatnak (Energiewende). Olaszországban és az Egyesült Államokban viszont még ennél is régebbi, akár 100 éves hagyománya van az energiaszövetkezeteknek, amelyeket eredetileg azért hoztak létre a helyi közösségek, hogy elvigyék a villamosenergia-technológiát azokra a területekre, ahová a piac vagy az állam még nem ért el. A keletkező nyereséget a nonprofit modellekben nem veszik ki a tulajdonosok, hanem bent marad a közösségben és újabb beruházásokat finanszíroznak belőle.

SZK
A KESZ Nonprofit Kft. a második hivatalosan bejegyzett energiaközösség lett Magyarországon. Milyen tapasztalatokat hozott az engedélyezési eljárás?

SZLÁ

Rendkívül szoros volt a verseny a bejegyzésnél. Mivel ez a szabályozási forma teljesen új volt a hazai energiaipari szereplők számára, a hatósággal és a jogalkotóval közösen, egyfajta „learning by doing” tanulási folyamat keretében dolgoztuk ki azokat a szempontokat, amelyek alapján regisztrálni lehetett egy közösséget. A KESZ-t négy civil szervezet – az MTVSZ, az Ökológiai Stúdió Alapítvány, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és a Szolidáris Gazdasági Központ – hozta létre. Mi egy befektetői közösségi modellt választottunk, amelynek célja közösségi napelemrendszerek telepítése. Mivel a cégformában a tulajdonrész-váltás nehézkesebb, az MTVSZ-en belül hoztunk létre egy munkacsoportot, így a csatlakozók egy egyszerű tagdíj befizetésével is ráláthatnak a projektek adataira, megtérüléseire, és tetszés szerint támogathatják a beruházásokat.

Szalkai-Lőrincz Ágnes

Szalkai-Lőrincz Ágnes, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) közösségi energia programjának szakértője, valamint a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft. (KESZ) szakmai munkatársa. Ágnes eredetileg kommunikációs és PR-területen indult, majd 2016 körül fordult dedikáltan az energiahatékonyság és a megújuló energia felé, 2022 óta pedig a hazai energiaközösségek fejlesztésén dolgozik. A négy civil szervezet – az MTVSZ, az Ökológiai Stúdió Alapítvány, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és a SZÖVET – által létrehozott KESZ 2023 végén indította el Magyarország egyik első hivatalosan regisztrált energiaközösségi mintaprojektjét a budapesti Jurányi Házban, amelynek előkészítésében és megvalósításában vendégünk kiemelt szerepet játszott.

SZK
Az első mintaprojektetek a Jurányi Ház tetőjén megvalósult napelemrendszer volt. Milyen akadályokkal és emlékezetes pillanatokkal telt a kivitelezés?

SZLÁ

A Jurányi volt az állatorvosi lovunk, amelyen az összes gyerekbetegséget végigszenvedtük. Több mint 20–30 helyszín átvilágítása után választottuk ki őket. Először a fővárossal mint ingatlantulajdonossal kellett fél éven át egyeztetni az engedélyekről. Ezután a MagNet Bank közösségi adományozási programjában gyűjtöttünk össze 5 millió forintot a beruházásra. A szuezi csatorna eldugulása és az ellátási láncok megszakadása miatt azonban a napelemárak hirtelen 30–40%-kal megugrottak, ami jelentős csúszást okozott. A legemlékezetesebb mégis a kivitelezés volt: mivel darura nem volt keretünk, megszerveztük a „Nagy Cipekedést”. Körülbelül 40 ember – munkatársak és helyi önkéntesek – kézi erővel, csatárláncban hordta fel a 20 kilós paneleket a 25 méter magas épület tetőterébe.

SZK
A Jurányin kívül milyen egyéb mintaprojekteken dolgozik még a KESZ?

SZLÁ

Jelenleg öt működő napelemrendszerünk van. A Jurányi után Parádszaszváron a helyi üvegmanufaktúrára telepítettünk egy 22 kW-os rendszert, amellyel az utolsó hazai kézműves üvegfúvó művészet megőrzéséhez és az 1800 fokos kemence ellátásához járulunk hozzá. Kispesten a Forrásház mentálhigiénés központnál három évig tartott az egyeztetés az önkormányzati szerződésről. A legnagyobb, közel 65 kW-os rendszerünk a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonán működik, ahol a 0–24 órás ellátás óriási energiaigényét segítjük. A legutolsó pedig Kóspallagon a Csigabiga óvoda tetőjére került, ahol a helyi biokert konyhájával közös fogyasztást látjuk el, és felszereltünk egy e-autó töltőt is, amit a jövőben a három település közös falugondnoki busza fog használni.

SZK
Véleményed szerint mi gátolja leginkább az energiaközösségek hazai elterjedését, és mi jelenthetne áttörést?

SZLÁ

Az egyik fő probléma a szerves helyi közösségek hiánya. Ha felülről érkezik egy tanácsadó cég egy top-down ötlettel, az nem tud gyökeret ereszteni. Ott működik jól a dolog, ahol már létezik egy működő helyi csoport – például egy népdalkör vagy hagyományőrző egyesület –, amely felveszi a repertoárjába az energiatémát. A másik óriási akadály a jogbizonytalanság és a bizalomhiány. Ahhoz, hogy az energiaközösségek felpörögjenek, elengedhetetlen a bizalomépítés és a partneri viszony a fogyasztókkal. Én eredetileg PR és kommunikációs szakember vagyok, és az elmúlt tíz évben jöttem rá, hogy tulajdonképpen a közösségi energia PR-ját építem: mérnökről fordítok érthető, laikus nyelvre, hogy az emberek meglássák a saját döntéseik hatását és a közösségi összefogás valódi értékét.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva ismét Szalkai-Lőrincz Ágnes közösségi energia szakértővel beszélgetünk a közösségi energiáról és kapcsolódó gyakorlatról.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: