„A kultúrát nem lehet megvenni” | Fenntarthatóságról őszintén Lénárt Viktorral

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Lénárt Viktor, evangélikus lelkész, Magyarország egyik legismertebb szervezet- és vezetőfejlesztő szakembere, a ZEL (Zero Emission Leadership) alapító ügyvezetője, aki 27 évnyi humánfejlesztési tapasztalattal rendelkezik.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a fenntartható, felesleges „emissziót” és emberi energiát nem pazaroló vezetői kultúra kihívásait jártuk körbe. Lénárt Viktor és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, mi számít vezetői kibocsátásnak a szervezetekben, és hogyan okozhat pusztítást a bizonytalanságot szülő és lekezelő vezetői viselkedés. Megvizsgálták, mit tehet egy vezető a kiégés elkerüléséért, miért létfontosságú a mindennapos önreflexió, a megfelelő keretek megteremtése és a közös csapatszintű tanulás. Kitértünk az AI térnyerésére is, megvitatva, hogyan kezdi ki a technológia az emberi identitást, és miért elengedhetetlen, hogy tudatosan ellentartsunk az emberi kapcsolatok elsorvadásának. Továbbá szó esett arról is, hogyan mérhető a dolgozók pszichológiai biztonsága pusztán abból az érzésből, ahogyan reggel belépnek az ajtón, és miben gyökerezik a vezetők valódi hitelessége és áldozatvállalása.

Egy epizód a tudatos és egyensúlyra törekvő vezetői létről, a pszichológiai biztonság megteremtéséről, és arról, miért elengedhetetlen az önreflexió és az emberi kapcsolatok ápolása a jövő valóban értékvezérelt szervezeteiben.

SZK
Kérlek, mesélj a Zero Emission Leadership koncepciójáról! Mit értesz „kibocsátás” vagy „emisszió” alatt, amikor egy vezetőről és egy szervezetről beszélünk?

A Zero Emission Leadership (kibocsátásmentes vezetés) koncepciója nem egy fizikai mérőszámra utal, hiszen tökéletesen kibocsátásmentes működés nem létezik; mindenkinek vannak rossz napjai, tévedései és rossz döntései. Vezetői kibocsátásnak számít minden olyan dolog, ami az embereket egzisztenciálisan vagy a technológia tekintetében bizonytalanná, kitetté teszi. Ide tartozik a lekezelés, a pszichológiai stressz, vagy ha a vezető nagyfokú bizonytalanságban tartja a beosztottjait, és nem tudja jól keretezni a működést. A tudatosságon van a fókusz: célunk, hogy egyensúlyt teremtsünk, és a pszichológiai biztonság megteremtésével tegyünk valamit a mérleg másik serpenyőjébe.

SZK
Említetted a pszichológiai biztonságot. Hogyan lehet ezt az olykor láthatatlannak tűnő tényezőt, vagy magát a vezetői kibocsátást egzakt módon mérni egy szervezetben?

Sokszor pontosabb diagnózist kapunk a mindennapi működés megfigyeléséből, mint az egyszeri tesztekből. Nagyon árulkodó például a vezetők kommunikációja – ha visszanézzük a Teams vagy Slack levelezéseket. Ugyanígy a csapaton belüli gyakori konfliktusok is egyértelműen mutatják, ha a vezető nincs jelen, és nem keretezte be jól a feladatokat. Ha azonban egyetlen dolgot kellene mérnem, akkor azt vizsgálnám meg, hogy hogyan élik meg az emberek, amikor reggel belépnek az ajtón. Az a puszta érzés, hogy szívesen mennek-e be dolgozni, vagy csak „beszuszakolják” magukat a túlélésért, tökéletesen leírja a pszichológiai biztonságot.

SZK
Tegyük fel, hogy egy felsővezető holnaptól tenni szeretne a fenntarthatóbb vállalati kultúráért. Mi az a három konkrét dolog, amivel azonnal elkezdheti a változtatást?

A legelső és legfontosabb az önreflexió: a vezetőnek időt kell szánnia arra, hogy hátralépjen, ránézzen a saját működésére, értékelje a döntéseit, és megvizsgálja, hogy az értékeinek megfelelően cselekszik-e. A második a kapcsolatrendszer és a biztonságos keretek megteremtése a csapattal, amiben világosak az elvárások és az autonómia határai. A harmadik pedig a tanulás terének biztosítása: a folyamatainkat folyamatosan újra kell értelmeznünk és tanulnunk kell, különösen most, amikor a gépek és az AI beépülnek a csapatokba.

Lénárt Viktor

Lénárt Viktor evangélikus lelkészként indult, és mára Magyarország egyik legismertebb szervezet- és vezetőfejlesztő szakemberévé vált. A GROW Csoport után a ZEL alapító ügyvezetője, a Forbes Business Club fejlesztési vezetője, 27 évnyi humán fejlesztési tapasztalattal a háta mögött. A ZEL – Zero Emission Leadership – neve nem véletlen: olyan vezetői kultúrát épít, amely nem pazarol emberi energiát, nem termel felesleges „emissziót” a szervezetekben.

SZK
Mi történik akkor, ha a vezető már a kiégés szélén áll? Hogy várhatjuk el tőle a napi önreflexiót, amikor a kötelező feladatokra sincs már energiája?

Ez valóban egy paradoxon és óriási kihívás. Éppen ezért kritikus, hogy a reflexió megelőzze a kiégést, amihez nagyon hasznos lehet egy mentor vagy coach külső segítsége. Ha viszont a vezető energiája már teljesen elfogyott, akkor mutatkozik meg igazán a csapat és a kapcsolatrendszer ereje. Láttam olyan példát, amikor egy teljesen összeomlott vezetőt a csapata szó szerint a hátán vitt és hordozott hónapokon keresztül. Egy jó csapat és a valódi emberi kapcsolatok képesek megtartani a bajba jutott vezetőt.

SZK
Említetted a gépek beépülését. Milyen újfajta fenntarthatósági és emberi kihívásokat, „emissziót” hoz magával a mesterséges intelligencia térnyerése?

Az AI egy nagyon egyértelmű emisszió, ami automatikusan kikezdi az emberi identitást. A legfőbb probléma az, hogy a technológia folyamatosan elvesz a „kapcsolati sávszélességünkből”. Egyre kevesebb időnk van egymásra, és egyre kisebb digitális ablakokon keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ennek a folyamatnak nagyon tudatosan ellen kell tartanunk. Invesztálnunk kell a minket éltető emberi kapcsolatokba, különben a gépekkel való összeépülés során elveszítjük a legfontosabb megtartó erőnket.

SZK
Végül beszéljünk az értékvezérelt (purpose-driven) kultúráról. Honnan lehet tudni, hogy egy cég valóban az értékei szerint működik, és nem csak a falra ragasztott plakátokon hirdeti azokat?

A valódi kultúra sejtszinten van jelen a szervezetben, és két nagyon erős fokmérője van. Az egyik az áldozatvállalás: az emberek önként hoznak áldozatokat és extra erőfeszítéseket tesznek azokért az értékekért, amikben hisznek. A másik mérföldkő pedig az, amikor a munkavállalók már számonkérik a vezetőn a hirdetett értékeket. Amikor a beosztott visszakérdez, ha azt látja, hogy a vezető döntései nincsenek összhangban a közös célokkal, az a valódi autonómia és a pszichológiai biztonság jele. Mindent meg lehet vásárolni – szakértelmet, stratégiát –, de a kultúrát nem lehet megvenni, azt hitelességgel ki kell érdemelni.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva ismét Lénárt Viktor, a ZEL alapító ügyvezetője lesz a vendégünk, akivel a jövő (fenntartható) szervezeteiről beszélgetünk majd.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: