„A magánszférát kell védeni” | Fenntarthatóságról őszintén Dr. Czirók Andreával (12. adás)

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Dr. Czirók Andrea a Magyar Telekom Nyrt. munkajogi szakértője és kamarai jogtanácsosa, a vállalat egyik legaktívabb jogi szakírója.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban az ESG társadalmi (S) pilléréhez kapcsolódó munkajogi kihívásokat, valamint a munkatársak támogatásának és védelmének gyakorlati kérdéseit jártuk körbe. Dr. Czirók Andrea és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, milyen buktatói lehetnek a kötelező fenntarthatósági jelentésekhez szükséges adatgyűjtésnek, és miért kulcsfontosságú a célhoz kötöttség a dolgozói adatok kezelésekor. Megvizsgálták, mit jelent a kellő gondosság a beszállítói láncok átvilágításában, hogyan teheti biztonságosabbá a panaszkezelést egy anonim informatikai visszaélés-bejelentő rendszer, és milyen keretek között alkalmazható a kamerás megfigyelés, a GPS-követés vagy az e-mailek ellenőrzése az emberi méltóság tiszteletben tartásával. Kitértünk a digitális munkaügyi folyamatok és az elektronikus szerződések térnyerésére is, amelyek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, de folyamatos adatvédelmi felülvizsgálatot igényelnek.

Egy epizód a biztonságos és támogató munkahelyi környezet megteremtéséről, az érzékeny munkavállalói adatok védelméről, és arról, miért elengedhetetlen a jogi, a HR és a compliance területek szoros együttműködése egy valóban befogadó szervezeti kultúra építésében.

[Szerk: A felvétel időpontja: 2026. május 12.]

SZK
Az ESG társadalmi (S) pillére kapcsán milyen munkajogi kihívásokkal és adatgyűjtési buktatókkal szembesülnek a vállalatok?

A társadalmi pillér nagyon sok mindent lefed, például a munkafeltételeket, az esélyegyenlőséget és a sokszínűséget. A legnagyobb kihívás a hatalmas mennyiségű és érzékeny adat kezelése, hiszen a GDPR szigorúan védi az olyan adatokat, mint például az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság. Hiába kellene a fenntarthatósági jelentéshez kimutatnunk bizonyos számokat, a személyhez köthető szenzitív adatokat sokszor egyáltalán nem gyűjthetjük, csak legfeljebb anonim kérdőívekkel tájékozódhatunk, amiket viszont nem mindenki tölt ki szívesen.

SZK
A jelentésekben nemcsak a saját, hanem a beszállítói láncban dolgozók adatait is vizsgálni kell. Hogyan lehet ellenőrizni a gyakorlatban, hogy egy beszállítónál nem sérülnek-e a munkavállalói jogok? Elegendő ehhez egy egyszerű nyilatkozat?

Ennél sokkal szofisztikáltabb módszerekre van szükség, a puszta nyilatkoztatás nem elég. Az új uniós fenntarthatósági átvilágítási irányelv alapján a cégeknek aktívan azonosítaniuk kell a környezetvédelmi és emberi jogi kockázatokat a teljes beszállítói láncban. Ezt kérdőívekkel, szerződéses garanciákkal és rendszeres auditokkal tudják megtenni, és a kellő gondosság elve alapján aktívan közre kell működniük a negatív hatások – például az egészségtelen munkakörülmények vagy a munkaidő be nem tartása – csökkentésében.

SZK
Térjünk át a cégen belüli sokszínűségre. Egyre több vállalatnál működnek önkéntes munkatársi közösségek (ERG-k), nálatok is van például LMBTQ+, női, vagy megváltozott munkaképességűeket támogató csoport. Hogyan lehet ezeket adatvédelmi szempontból biztonságosan működtetni?

Ez egy nagyon kényes terület. Amikor például az LMBTQ+ közösség tagjait nyilvántartjuk, kizárólag azt az információt kezeljük, hogy az illető csatlakozott ehhez a munkatársi csoporthoz, de azt egyáltalán nem regisztráljuk, hogy ő maga rendelkezik-e a védett tulajdonsággal (például mi a szexuális irányultsága). A munkáltató anyagilag és munkaidő-kedvezménnyel is támogatja ezeket a közösségeket, de nagyon figyelünk arra, hogy senkinek ne kelljen kötelezően felfednie a magánéletének szenzitív részleteit.

Dr. Czirók Andrea

Dr. Czirók Andrea a Magyar Telekom Nyrt. munkajogi szakértője és kamarai jogtanácsosa. Szakmai pályafutása során több mint 20 éves tapasztalatot szerzett nagyvállalati környezetben, elsősorban a munkajog és a munkavállalói adatvédelem területén.
Rendszeresen tart munkajogi képzéseket, több szakmai cikk szerzője, illetve társszerzője. Kiemelten foglalkozik a digitalizáció hatásaival, az elektronikus munkaügyi folyamatokkal és a távmunkával.
A Magyar Telekom jogi csapata nevében szerzői rovata van az Arsboni jogi portálon. Ennek cikkeiben a modern információtechnológia és a jog kapcsolatát vizsgálják, többek között Andrea is.

SZK
A sokszínűségi programok és kvóták kapcsán gyakran felmerül a pozitív diszkrimináció fogalma. Hol húzódik a határ a jogszerű támogatás és a jogellenes megkülönböztetés között?

A pozitív diszkrimináció akkor jogszerű, ha arányos, és célhoz kötötten egy konkrét esélyegyenlőtlen helyzetet kíván megoldani. Ilyen például az akadálymentesítés a megváltozott munkaképességűeknek, vagy a részmunkaidő, hibrid munkavégzés biztosítása a gyermekvállalás után visszatérő nőknek. Jogellenessé akkor válik a folyamat, ha ez automatikus előnyt jelent, és egy nem a védett csoporthoz tartozó, de az adott feladatra alkalmasabb személy indokolatlan kirekesztésével jár.

SZK
A munkatársak védelmének másik fontos aspektusa az adatvédelem. Mit és hogyan ellenőrizhet jogszerűen a munkáltató, gondolok itt a kamerákra, a céges autók GPS-adataira vagy az e-mailekre?

A legfontosabb alapelv az emberi méltóság és a magánszféra tiszteletben tartása. Kamerákat alapvetően csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi célból, például egy balesetveszélyes gyártósor mellett vagy egy szerverszobánál lehet elhelyezni, de az irodai dolgozókat nem lehet folyamatosan megfigyelni, az öltözőkben és mosdókban pedig szigorúan tilos. A GPS-es nyomkövetés is csak a munkaidő alatt jogszerű, és amennyiben a cég engedélyezi az eszközök magánhasználatát, a magáncélú e-mailek tartalmát sem ellenőrizheti a munkáltató.

SZK
Zárásként beszéljünk a visszaélés-bejelentő rendszerekről. Ma már sok cégnek kötelező ilyet fenntartania, amit az ESG törvény is kiegészített. Milyen egy valóban jól és bizalmi alapon működő rendszer?

Az én tapasztalatom az, hogy egy zárt informatikai rendszer sokkal hatékonyabb és megbízhatóbb, mint a papíralapú vagy az e-mailes bejelentés. Egy ilyen digitális felületen keresztül akár teljesen név nélkül is lehet panaszt tenni, miközben a rendszer technológiailag lehetővé teszi a visszacsatolást és a kommunikációt a bejelentővel. Ez a megoldás garantálja az adatokhoz való szigorúan korlátozott hozzáférést, így a munkatársak sokkal bátrabban merik jelezni a problémáikat vagy az esetleges munkahelyi visszaéléseket.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva Lénárt Viktor, a ZEL alapító ügyvezetője lesz a vendégünk, akivel arról beszélgetünk, miért tekinthetők a vezetők fenntarthatósági kockázatnak.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: