„A gép nem tud a lényegről gondolkozni” | Fenntarthatóságról őszintén Lénárt Viktorral

A Fenntarthatóságról őszintén podcast legújabb adásának vendége Lénárt Viktor, evangélikus lelkész, Magyarország egyik legismertebb szervezet- és vezetőfejlesztő szakembere, a ZEL (Zero Emission Leadership) alapító ügyvezetője, aki 27 évnyi humánfejlesztési tapasztalattal rendelkezik.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a jövő fenntartható szervezeteinek kihívásait és a mesterséges intelligencia szervezetfejlesztési szerepét jártuk körbe. Lénárt Viktor és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, miért jelenthet behozhatatlan lemaradást a halogatott AI-integráció, és hogyan kell a folyamatainkat alapjaiban újragondolni a puszta rétegszerű automatizálás helyett. Megvizsgálták, miben változik meg a vezetői szerep, miért van szükség olyan új pozíciókra, mint az AI officer, és miért létfontosságú az emberi kontextus megadása a gép számára. Kitértek a generációk közötti együttműködésben rejlő szinergiákra, ahol a tapasztalat és a technológiai készségek (mentorálás és inverz mentorálás) összeérnek, valamint a neurodivergens munkavállalók integrációjának fontosságára. Továbbá szó esett arról is, miért elengedhetetlen a mindennapos gyakorlati tapasztalatszerzés, és miért kell a vezetőknek időt és erőforrást kiszakítaniuk a frusztrációval is járó tanulásra.

Egy epizód a jövő autonómabb, tanulószervezeteiről, a gépek és emberek harmonikus együttműködésének kialakításáról, és arról, miért a rendszerszintű emberi gondolkodás marad a legfontosabb vezetői képesség az algoritmusok korában.

SZK
Sokan még kivárnak az AI bevezetésével, mondván, hogy majd egy-két év múlva foglalkoznak vele a szervezetükben. Mekkora kockázatot jelent ez a halogatás?

A mesterséges intelligencia használata nem egy lehetőség, hanem kötelezőség; aki nem használja, az rövidesen nem maradhat versenyben. Az a víz, ami most egyfajta visszahúzódásként, kivárásként jelentkezik a piacon, 2027-2028 környékén cunamiként fog megérkezni. Aki két évig halogatja az AI-jal való foglalkozást, visszavonhatatlanul le fog szakadni. Amíg egy cég kockáspapíron vagy egyszerű rendszerekben vezeti az adatait, addig egy AI-t használó versenytársnál a rendszer már a tárgyalásról hazafelé tartva beolvassa a beszélgetést, automatikusan kitölti az adatbázist és előkészíti a szerződést. Ezt a hátrányt puszta emberi erőfeszítéssel már nem lehet majd behozni.

SZK
Hogyan érdemes az AI-t a szervezetfejlesztésben és a napi folyamatokban használni? Elegendő, ha az eddigi feladatainkat végezzük el vele gyorsabban?

Pont ez az egyik legnagyobb hiba, ha az AI-t csak egy új rétegként (layerként) ráhúzzuk a meglévő folyamatokra, mondván, hogy mostantól az Excelt gyorsabban analizáljuk. Az igazi érték a gépekben nem a puszta automatizáció, hanem az augmentálás, vagyis az emberi képességek kiterjesztése. Az AI olyan dolgokat tesz lehetővé, amiket korábban nem tudtunk megcsinálni. Régen például óriási munka volt egy 360 fokos vezetői értékelést összeolvasni egy szervezeti elégedettségfelméréssel vagy a vállalati stratégiával. Ma a gépekkel ezeket a hatalmas adatbázisokat egyszerre tudjuk vizsgálni, így pontosan láthatjuk, hogy a stratégia szempontjából hol kell beavatkoznunk vagy kit kell fejlesztenünk.

SZK
Sokan tartanak a dehumanizációtól, attól, hogy a gép elveszi a munkájukat, vagy kikezdi az emberi kapcsolatokat. Hogyan vezethetjük be a technológiát anélkül, hogy rombolnánk a szervezetet?

Ha csak bepötyögtetjük a gépet a régi folyamatokba, azzal tényleg dehumanizáljuk a munkahelyet, mert a munkavállalóknak az lesz az élménye, hogy a gép mindenkit kivált, és elveszi a helyüket. Ahhoz, hogy az AI ne romboljon, a bevezetése nem lehet egy szimpla informatikai feladat; ez egy nagyon tudatos, átfogó szervezetfejlesztési és változásmenedzsment projekt. Újra kell gondolnunk a teljes működésünket, és új pozíciókat kell létrehoznunk, mint például az AI officer, akinek az a dolga, hogy a technológiai és a humán oldal integrációját orkesztrálja, és biztosítsa, hogy az emberek társukként, együttgondolkodóként tekintsenek a gépre.

Lénárt Viktor

Lénárt Viktor evangélikus lelkészként indult, és mára Magyarország egyik legismertebb szervezet- és vezetőfejlesztő szakemberévé vált. A GROW Csoport után a ZEL alapító ügyvezetője, a Forbes Business Club fejlesztési vezetője, 27 évnyi humán fejlesztési tapasztalattal a háta mögött. A ZEL – Zero Emission Leadership – neve nem véletlen: olyan vezetői kultúrát épít, amely nem pazarol emberi energiát, nem termel felesleges „emissziót” a szervezetekben.

SZK
Ebben a gyorsan változó, technológiavezérelt világban hogyan teremthető meg a pszichológiai biztonság? Milyen új stresszhatásokkal kell megküzdeniük a munkavállalóknak?

Az emberekben radikális ütemben nő a bizonytalanság, mert példátlan módon, egyszerre több irányból éri őket a stressz. Jelen van egy erős technológiai stressz (például a FOMO, a lemaradástól való félelem), egy egzisztenciális stressz a jövőbeli munkahelyek miatt, és mindehhez társul a geopolitikai vagy klíma stressz, valamint a személyes magánéleti feszültség. Ráadásul most először fordul elő a történelemben, hogy olyan gép épül be a mindennapjainkba, ami már döntéseket is hoz, nem csupán egy eszköz, amit használunk. Erre az összetett nyomásra az emberiség még nincs felkészülve.

SZK
Említetted a generációk közötti különbségeket is. Hogyan tudnak a különböző korosztályok, például a technológiával együtt felnövő fiatalok és a tapasztaltabb kollégák együttműködni ebben a helyzetben?

Hatalmas szinergia rejlik a generációk összekapcsolásában. A fiatalabbak, akik szinte belenőnek ebbe a technológiába, nagyszerű digitális készségeket hoznak. Ugyanakkor a 30-50 éves korosztálynál van meg az a szakmai tapasztalat és üzleti kontextus, amivel rögtön átlátják, hogy egy új funkcióval milyen valós céges problémákat lehet megoldani. Ha ez a két tudás összeér, és létrejön a szervezetben egy kölcsönös mentorálás (és inverz mentorálás), az elképesztő lendületet adhat a vállalatnak.

SZK
Ha 2030-ra tekintünk, mik lesznek egy felsővezető legfontosabb, elengedhetetlen kompetenciái az algoritmusok korában?

A legkritikusabb a tanulási képesség drasztikus felértékelődése lesz. A vezetőknek naponta egy-két órát kell szánniuk a „hands-on” gyakorlásra, hogy személyesen értsék meg a technológia korlátait és lehetőségeit. Mivel a gép statisztikailag működik, de nem tud a lényegről gondolkozni, a vezető legfőbb feladata a rendszerszemlélet fenntartása és a pontos kontextus megadása lesz a mesterséges intelligencia számára. Emellett meg kell tanulniuk elviselni a gépekkel való kísérletezésből fakadó, elkerülhetetlen frusztrációt, és időt – meg erőforrást – kell biztosítaniuk a csapatuk számára is a folyamatos tanulásra.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva Mormer Miklóssal (Solar Markt) a megújuló energia piacát járjuk körbe.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: