„Hinni kevés!” | Fenntarthatóságról őszintén Jamniczky Zsolttal

A Fenntarthatóságról őszintén podcast hatodik adásának vendége ismét Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A podcast felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon meghallgatható Spotify-on.

Az adásban a mesterséges intelligenciát mint „energiamumust” és a zöld innovációk globális helyzetét jártuk körbe a technológiai robbanás árnyékában. Jamniczky Zsolt és Szomolányi Katalin arról beszélgettek, hogy egyre nagyobb társadalmi ellenállást az új adatközpontok építése a brutális víz- és áramfogyasztás miatt, hogy hogyan körözte le Ázsia az európai piacokat a 4 perc alatt feltölthető elektromos autókkal és a gigantikus naperőművekkel, és milyen akadályokkal küzd ma Magyarországon a szél- és napenergia-szektor, különös tekintettel az új agrifotovoltaikus beruházásokra.

Egy epizód a digitalizáció és a klímasemlegesség közötti feszültségekről, az európai zöld innovációs lemaradás okairól, és arról, miért a több évtizedes, szektorokon átívelő vállalati partnerségek jelentik az energetikai átállás legbiztosabb alapját.

SZK
Kezdjük a mesterséges intelligencia növekvő energia- és vízigényével! Mennyire van felkészülve jelenleg az energiaipar arra, hogy ezt a hirtelen megugró, exponenciális igényt kiszolgálja?

JZS

A rövid válasz az, hogy semennyire. Nincs strukturált válasz a kihívásra, ráadásul az egyre növekvő energiaigény miatt a társadalmi elfogadottság is komoly akadályt jelent. Egy német város önkormányzata például a környezetterhelés és a szükséges energiahálózat kiépítése miatt már meg is tiltotta egy adatközpont megépítését.

SZK
2030-ra az adatközpontok vízigénye elérheti az 1,2 milliárd köbmétert, ami nagyjából egy 7,5 milliós lakosú város éves fogyasztásával egyenértékű. Elon Musk eközben már azt is felvetette, hogy a hatalmas hűtési igény miatt az űrbe kellene telepíteni ezeket az energiafaló központokat. Járható lenne ez vagy csak egy nagy álom?

JZS

Ami Musk ötletét illeti, ő tud nagyokat álmodni, de ez egyelőre inkább sci-fi kategória. Ha fel is visszük őket az űrbe a jobb hűtés miatt, az iszonyatos mennyiségű adat földi továbbítása jelenleg átgondolatlan és szinte megoldhatatlan kihívás lenne, hiszen ekkora adatmennyiséget nem lehet csak úgy wifin sugározni.

SZK
Térjünk át Kínára. Milyen zöld innovációs és közlekedési fejlesztéseket tapasztaltál, amikor ott jártál, amikből Európa is tanulhatna?

JZS

A legfontosabb különbség a konzekvens tervezés és annak szigorú végrehajtása. Sencsenben például – ellentétben a korábbi fojtogató szmoggal – ma már szinte minden jármű elektromos a kismotoroktól kezdve a buszokig, és újra tiszta a levegő. Olyan töltőszigeteket alakítottak ki, ahol egyszerre 150 autót töltenek robotok segítségével, és létezik olyan jármű is, amelybe 4 perc alatt lehet 100 kilométerre elegendő energiát betölteni. Emellett gigantikus, 1 GW-os mesterséges szivattyús tározókat és 40 GW-os tengeri naperőműveket is építenek. Európa ezekről a technológiákról és teljesítményekről ma még csak álmodozhat, így érdemes lenne felhagyni azzal a hitünkkel, hogy ők másolnak minket. Amit ők már sikeresen elértek, azt sokszor egyszerűbb és olcsóbb lenne lemásolnunk, mint a nulláról elkezdeni a fejlesztést.

JAMNICZKY ZSOLT

Pályafutását a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodáján kezdte, majd ’96-tól több mint tíz éven át dolgozott vezető pozíciókban Budapesten, Brüsszelben és Zágrábban.
2007-ben csatlakozott az E.ON Hungáriához, ahol 2010-től vezérigazgató-helyettes. Felelősségi körébe tartoznak az energiapiacok, az értékesítés, az ügyfélmegoldások és az E.ON Hungária márkájának irányítása.
Aktív szerepet vállal az energetikai és fenntarthatósági szakmai szervezetek munkájában: az Eurelectric és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnökségi tagja.
Nevéhez fűződik az e-mobilitás fejlesztésének előmozdítása, az e-töltőhálózatok kiépítése és a Szolnoki Intelligens Városi Energia Modell megvalósítása.
Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Menedzserek Országos Szövetségének „Az év menedzsere a környezettudatos gazdaságért” díjával is elismerték.

SZK
Térjünk vissza Magyarországra. A napenergia hasznosítása terén jól állunk, de miért terjednek olyan lassan a mezőgazdaságot és az energiatermelést ötvöző agrifotovoltaikus rendszerek?

JZS

Ennek több oka is van. Egyrészt szabályozási anomáliák nehezítik a beruházásokat, jelenleg adminisztratívan nehéz elérni a terület kettős hasznosításának bejegyzését. Másrészt sokkal magasabbak az építési költségek, mivel a paneleket magasabbra kell építeni, amihez robusztusabb és drágább tartószerkezetekre van szükség. Ez a szélsőséges időjárás miatt is elengedhetetlen; a tavaly júliusi debreceni 160 km/órás szélvihar a hagyományos földi erőműveket is komolyan megtépázta. Harmadrészt a projektek 80-90 százalékát bankok finanszírozzák, akiknek még meg kell tanulniuk beárazni az agrifotovoltaikus technológiával járó új típusú kockázatokat.

SZK
Korábban azt nyilatkoztad, hogy a zöld hidrogén jelenleg nem költséghatékony. Hol tartunk ma, mikorra várható, hogy ez megváltozzon?

JZS

Tartom a korábbi véleményemet: talán 2030-as évtized második felére várható, hogy a zöld hidrogén szélesebb körben megtérülővé váljon. Jelenleg egyszerűen nem jön ki a matek: az elektrolízis nagyon energiaigényes, a berendezések drágák, és a hidrogén szállítása is rendkívül bonyolult feladat. Csak az úgynevezett „onsite” vagy „near site” megoldások tűnnek racionálisnak, ahol a termelés és a felhasználás egy helyen történik, megspórolva a szállítási költségeket. Jelenleg leginkább Japánban és Ausztráliában foglalkoznak vele komolyabban, ahol az energetikai kényszer és a gazdasági helyzet ezt megengedi, de ahogy mondani szoktam a drága innovációk kapcsán: „hinni kevés”.

SZK
Említetted, hogy az egyéni vállalás nem mindig elég. Milyen jó gyakorlatokat és partnerségeket látsz a vállalati szférában, ahol iparágak működnek együtt?

JZS

Az igazi áttörést a szektorokon átívelő, hosszú távú együttműködések jelentik. Kiváló példa erre a BMW-vel való kapcsolatunk. Németországban nemrég indítottunk egy közös projektet, ahol az E.ON végzi a kétirányú okostöltésből – azaz az autók akkumulátorából a hálózatba visszatáplált felesleges energiából – származó áram menedzselését. Magyarországon pedig egy 43 MW-os naperőművet építünk a debreceni gyáruk területén a földön, a falakon és a tetőn. Ennek az együttműködésnek a különlegessége, hogy ez egy 30 évre szóló partnerség, ahol mi ruházunk be és mi is üzemeltetjük a rendszert. Ezzel teljesen levesszük az energetikai és karbantartási terheket a partnerünk válláról, amihez hatalmas kölcsönös bizalomra van szükség.

A teljes beszélgetés megtekinthető YouTube csatornánkon és meghallgatható Spotify-on.

Két hét múlva Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója lesz a vendégünk, akivel a biodiverzitás helyzetéről és pénzügyi értékéről beszélgetünk majd.

A Planet Fanatics’ Network podcastja

Üdvözlünk új sorozatunkban! A Fenntarthatóságról őszintén a Planet Fanatics’ Network kéthetente jelentkező podcast műsora. Házigazdánk, Szomolányi Katalin, elismert szakértőkkel és döntéshozókkal ül le beszélgetni, hogy feltárják korunk legégetőbb kérdéseit.
Miről szól a műsor? Nem elégszünk meg a felszínes válaszokkal. Megvizsgáljuk, mi mozgatja valójában a piacot és a bolygónkat, legyen szó globális trendekről, értékrendbeli változásokról vagy a jövő technológiáiról. Célunk, hogy hiteles képet adjunk a fenntarthatóság üzleti és emberi oldaláról egyaránt.
Hol követhetsz minket? Ne maradj le a következő adásról! Iratkozz fel YouTube csatornánkra, kövesd közösségi oldalainkat (LinkedIn, Facebook, Spotify), és olvasd a Fenntartható Fejlövés blogot a háttéranyagokért.
Tarts velünk a jövőbe vezető úton!

Ha lemaradtál, az eddigi adásainkat itt éred el: